Spotify Apple Music Tidal Deezer

Tűzkereszt, avagy mi látható az új EP borítóján?

Október 23-án a Hadak Útja Kiadó gondozásában jelenik meg A hazáért című EP sorozatunk első darabja, amelynek egy Tűzkereszt látható a frontborítójá. Ha érdekel ennek a második világháborús magyar kitüntetésnek a története, olvass tovább!

 A Tűzkereszt alapítására 1941 november 24-én került sor, egy olyan időszakban, amikor már többé-kevésbé világosan látszott, hogy a részleges revíziót kísérő kisebb-nagyobb csetepatékat és a Gyorshadtest Szovjetunióbéli tevékenységét egy nagyobb szabású és határozottabb háborús részvétel fogja felváltani az ország részéről. A kitüntetések felől nézve mindez azt jelentette, hogy a magyar kitüntetési rendszert ki kellett egészíteni néhány olyan elemmel, amelyre előreláthatóan szükség lesz, sőt, máris szükség lett volna.

Ez a szükség hívta életre a Tűzkeresztet, amely már az alapszabály szövege szerint is egy Háborús Emlékérem. Ugyanakkor a Tűzkereszt utóda lett a korábbi Sebesültek Érmének is, amennyiben a sebesülések számát a kitüntetés szalagjára illesztett pántokkal rendeli jelezni.

A Háborús Emlékéremhez való kötödést volt hivatva jelezni a szalag megválasztása is, amely gyakorlatilag megfelel az emlékérem kardos és sisakos fokozata szalagjának, és amelyet az új kitüntetés alapszabálya is így említ.

Újdonságot jelentett viszont a három fokozat, amely az emlékéreménél is differenciáltabb adományozást tett lehetővé. Röviden és leegyszerűsítve úgy foglalhatjuk ezt össze, hogy az első, kardokkal és koszorúval díszített fokozat eléréséhez a hadműveletekben való tényleges és fegyveres részvételt írja elő (ezt azonban kiterjeszti a fegyvert ragadó nem harcos állományra és a polgári lakosságra is). A második fokozat elnyeréséhez a hadműveleti területre kivonuló hadseregen belüli, a harmadikhoz pedig a hátországban mozgósított hadseregen belüli szolgálati beosztás a feltétel, beleértve a polgári alkalmazottakat is. Ugyancsak jogosult a harmadik fokozatra a hátországban megsebesült polgári személy is.

Ahogyan azt már említettük, az Alapszabályok a kitüntetés elnyeréséhez szükséges szolgálati idők megállapításával adós maradt, és ez a helyzet egészen az 1943. február végén megjelent kiegészítésig állt fent. A Tűzkeresztek első adományozására ezért már csak 1943-ban került sor.

Az Alapszabályok szerint minden egyes hadjáratért külön Tűzkereszt adományozandó a hadjárat évszámával. Ennek megfelelően külön Tűzkereszttel jutalmazták az 1941-es oroszországi, az 1942-es oroszországi és az 1943-as oroszországi hadjáratokban résztvevőket, akik ezeket akár együtt is viselhették. Úgy tűnik azonban, hogy 1943 után már egyetlen, folyamatos hadjáratnak minősültek a további hadműveletek, így az 1944-es és 1945-ös év kitüntetettjei valamennyien 1943-as évszámú Tűzkereszteket kaptak.