Napom, Napom fényes Napom
ne süss mindig homályoson
süss még egyszer világoson
szögesdróton, határokon
 
Nagy hegyek fölött ragyognék,
hogy ha kelő Nap lehetnék
a kelő nap nem lehetek,
megszállt földre nem léphetek
 
Napom, Napom fényes Napom
gyászba borult bús csillagom
átkozzák meg azt az egek
aki miatt gyászt viselek

Rájöttem, hogy az életem nélküled nem élhetem
Véget ért az éjszaka, elindultam én haza
Mit tegyek veled?
Nem hagylak el soha kedvesem
 
A szívem olyan nehéz hogy, ha rádnézek én
Félek, hogy nem szeretsz és, hogy ezért most vége lesz
Mit tegyek veled?
Kérlek, ne tedd ezt velem,
Kérlek, ne légy velem ilyen
 
Kérlek higgy én nekem
Tudod, hogy fontos vagy nekem
Hát ne játsz velem kedvesem
Így elveszítem a hitem
Mit tegyek veled?
Nem hagylak el soha kedvesem
 
Egyedül vagyok nélküled
Kössünk békét, én azt hiszem
A világ úgy is háborog
Ne legyünk hát harcosok
Most már tudom mit teszek
Haragot már nem ismerek
Megbocsátok, ó kedvesem

Ha élsz, vagy halnod kell
A magas bérceken túl van egy hely
Benne őseink találtak hazát
Ami csak az övék és örökül hagyták ránk
Elüldöztünk innen törököt, tatárt
 
ref.:
Megvédünk minden vészen át,
Magyarország!
 
És múltak a századok, voltak háborúk
Lázadás, árulás
De szembeszállt ez a harcos büszke nép
És áldozott érte annyi vért,
Hogy a négy folyót kiöntené
 
ref.:
Megvédünk minden vészen át,
Magyarország
Ha élsz vagy halnod kell...

Hol voltál eddig, nem láttalak rég
Nem vagy barát és nem vagy ellenség
Szürke kis pont időd lejárt
Megváltoztál, most ismerek rád

Nem alkuszom nem várok csodát
Nz az én utam megyek tovább

A zeném fegyver, a tied csak egy dal
Szép álmokat, kerüljön a baj
Minket a törvény nem egyformán mér
Tudom jól, hogy honnan fúj a szél

Magyarok madara segítsed e népet
Simogasd a hittel ki utadra lépett
Ne legyen az úton múltveszejtő homály
Ragyogjon a fényed repülj Turulmadár

Szárnyaiddal érintsd, érintsd meg az eget
Óvjad és vezessed magyar nemzetedet
Úgy sarjad a növény ha időben vetünk
Véled boldog s termo az életünk

Itt születtem, s ha meghalok majd ide temetnek el
De közben félek, hogy a lényeg senkit sem érdekel
Hogy a tőke pusztító erő, csak a szegény embert húzza az ág
És a romokon épül fel nekik a tökéletes világ
 
Ref.:
A pénz beszél, a hatalom ugat
A lopott kincskért tartják a markukat
Egyenes az út, sehová se’ visz
Magyar História X
 
Az övék minden és ezen a szinten a tudomány megáll
Elfogy népünk, de amíg élünk csak húzzuk az igát
Mérget szórnak kútjainkba a varjak karmai
Földönfutó koldusok vagyunk, a kamat rabjai

Nyugodt ember vagyok
Csöndes, mint a hal
De a hívatlan vendég mégis zavar
Te vagy az árnyék, szívod a véremet
Rontást hozol, ez a pokol, unom a képedet
 
Ref.:
Kívül tágasabb, kívül tágasabb
„Künn a bárány, benn a farkas”
De kívül tágasabb
 
Nem veszünk könnyes búcsút
Megleszek nélküled
Minél messzebb, annál jobb lesz
Az ég legyen veled
Itt nem hiányzol, de várnak odaát
Mielőtt még kirúgnád a házunk oldalát

Látó vagyok a vakok közt, el nem oszló füst
Moldvában a csángó még a túlélésért küzd
Már mi is fogyunk lassan, a bölcső hideg
Kényelemből kapartatják ki a méhüket
 
Mondd, kit érdekel?
 
Gyújtózsinór leszek benned, lángralobbant vér
Kilencszázötvenhatban megtelt a tér
És szovjet tankok jöttek, hogy eltiporjanak
Tömegsírba dobálták be a holtakat

Kísérj el, szép rózsám, ha csak a kapuig
Onnan már elmegyek egyedül magam is
 
Ha elmégy, ha elmégy, csak hozzám igaz légy
Igaz szerelmedet hamisra ne fordítsd
 
Hamisra fordítod, szívem szomorítod
ott verjen az Isten, ahol nem gondolod
 
Verjen meg téged is, veretlen ne hagyjon
még a fekete föld nyugodni se hagyjon

Hiszek egy Istenben
Hiszek egy Hazában
Hiszek a hazugok végső bukásában
Hiszek Magyarország feltámadásában

Hétmagyarok lóra szálltak
Nekivágtak a pusztának
Hétmagyarok lóra szálltak
Nekivágtak a pusztának
Nekivágtak a pusztának
 
Hosszú út porában jártak
Csillagos ég alatt háltak
Hosszú út porában jártak
Csillagos ég alatt háltak
Csillagos ég alatt háltak
 
Árpádot pajzsra emelték
A hét törzsek mind követték
Árpádot pajzsra emelték
A hét törzsek mind követték
A hét törzsek mind követték
 
Vándorlásból hazaértek
Kárpátok közt soká élnek
Vándorlásból hazaértek
Kárpátok közt soká élnek
Kárpátok közt soká élnek

A kenyér hangját hallom én,
Az apám szavát vallom én.
Bárki vessen követ rám:
Ez itt az én hazám.
 
A mezők útját járom én,
A gyárak súlyát hordom én.
Bárki vessen követ rám:
Ez itt az én hazám.
 
Széles a Föld, magas az ég,
Mérföldes csizma sem elég.
De egy csepp föld vár mindig rám:
Ez itt az én hazám.
 
Az utcák ívfény gyöngysorát,
A mezők szorgos illatát,
A jövő szabad, szép szavát
Jelented, ó, hazám.
 
Széles a Föld, magas az ég,
Mérföldes csizma sem elég.
De egy csepp föld vár mindig rám:
Ez itt az én hazám.
 
A múltam bölcső-melegét,
A létem ezer fűszerét,
A vigaszt a száz kudarc után
Te nyújtod, ó, hazám.
 
Hitem a szerény büszkeség,
Békétlen, békés nemzedék,
Múlt, jelen, s jövő szól hozzám:
Ez itt az én hazám,
Ez itt az én hazám.

Ez egy új hang és a győzelemről beszél
A harcod örökre szentesíti a cél
Szívedben büszkeség, karodban ero
Ugye ott lesz majd, ha eljön az ido

Ébredj, az álom véget ért
És a hajnal hozza el a fényt
Szívedben büszkeség, karodban erő
Ugye ott lesz majd, ha eljön az idő

Bilincseinket eszménk tépi szét
Megfizetünk mindenért
 
Jön még szebb világ
Bennünk ég a tiszta láng
Szívedben büszkeség, karodban ero
Ugye ott lesz majd te is velem,
Ott leszel majd és elhiszed,
Ott leszel majd, ha eljön az idő

Szennyben éled az életed,
Az nem igaz, hogy így jó neked
Mocsoktól fertőzőtt a rendszer
Az nem lehet, hogy neked ez kell
 
Hidd el, mi jót akarunk!
Gondolkozz, hisz veled vagyunk!
Nézz előre, a jövőbe!
Szent hazádra, mi lett belőle?
 
Mindennél fontosabb vágyam
Magyarországot fehérnek lássam
 
Mikor lesz jövőd
És mikor volt múltad
Jó ez így? Azt te sem tudod
Az életet már rég meguntad
 
Minden éjjel, gyötör egy álom
Magyarországot feketének látom
Az utcákon kolduló emberek
Ó magyar nemzet, mi lesz veled?
 
Mindennél fontosabb vágyam
Magyarországot fehérnek lássam